|
Ezen a weboldalon Javascriptek működnek, kérjük engedélyezze a böngészőjében használatukat.
|
Bevezető"1998-ban úgy hihettük, a semmiből tűntek elő, pedig akkor már több, mint tíz éve muzsikáltak és öt lemez volt mögöttük. Mégis, a Rege-album egészen új színt hozott, új teret nyitott azoknak, akik addig csak a népzenét kedvelték - vagy éppen ellenkezőleg: nem szerették -, a felvidéki zenekarnak pedig elhozta a szűkebb szakmai berkeken kívüli ismertséget. Az azóta is zenekarvezető Szarka Gyula alapította Ghymes a szisztematikus népzenei gyűjtéstől, az autentikus táncházi muzsikától indult 1984-ben, s bár kezdettől játszottak feldolgozásokat, fokozatosan jutottak el saját, csak rájuk jellemző hangzásvilágukig, melyre azóta sem talált ki senki jobb kifejezést, mint ahogy a zenekar nevezi: Ghymes-muzsika. A szakma a világzene-kategóriába sorolja őket, de a Ghymes muzsika ennél talán több: a Rege-Smaragdváros-Héjavarázs, a legutóbbi három album vonulatában a népzenei alapok mellett egyre erőteljesebb a szerzői jelenlét, melynek meghatározója a szintén alapító tag Szarka Tamás zeneszerzői és szövegírói munkája, olyan - most már nyugodtan mondhatjuk: örökérvényű - csúcspontokkal, mint a Bazsarózsa, a Tánc a hóban, a Vágyalku és a Héjavarázs. Tamást jól kiegészítve a régi zene és a klasszikus irodalom iránt vonzódó Gyula is ír zenéket. A testvérpár kiemelkedő zeneszerzői kvalitásai mellett a zenekar egyre növekvő népszerűségének titka a különleges, virtuóz hangszerelésben és a tagok mesteri hangszertudásában rejlik. Négyen tizenkilenc hangszeren játszanak - mindegyikük többön is -, nem csoda hát, hogy állandó vendégzenészeikkel kiegészülve albumról albumra, koncertről koncertre adják vissza számunkra a muzsikába vetett hitet. A muzsikába, amelyről valaha úgy tartották, hogy természetfeletti erő, a mágia egy formája. Szarka Gyula, Szarka Tamás, Buják Andor, Pukkai Attila. Hogy megtudjuk, milyen emberek és milyen muzsikusok ők, ahhoz továbbra is el kell mennünk a koncertekre és meghallgatni a dalokat. Titok nem lehetne egyszerűbb és nagyszerűbb: pontosan olyanok, ahogy muzsikálnak a színpadon, külön-külön és együtt. A többi, ami ebben a könyvben szerepel, az emlékek, gondolatok és írások csak adalékok a tizennyolc év történetéhez." |
